#72 ~ Mindig van valami...

by - február 27, 2018




Sziasztok!

Elnézést, hogy kicsit eltűntem, mostanság annyi minden összejött. Belemennék, hogy mi is történt, mi is folyt ebben a bő egy hétben, de mérhetetlenül el vagyok fáradva, fizikailag, lelkileg. 
Ennyi mérhetetlen aggódást, nem alvást, idegeskedést rég éltem át, ebből kifolyólag se hétvégém nem volt, se nappalom, se éjjelem, tulajdonképpen összefolytak a napok. 
Múlthét hétfő este kezdődött a kálvária, azóta még nem találtam magamra, fáradt vagyok. 
Egyszer talán leírom pontról pontra a történteket, de most még annyira friss a dolog, hogy.. elhihetitek nagyon rossz hetem volt, főleg, hogy dolgoztam. A másik, szerencsére lassan rendeződni látszik a dolog, sok segítséget kell nyújtania a családnak. 

Igazából tudjátok van az amikor az embernek felhőtlenül olyan jó minden, végre picit egyenesbe érzi magát, tök jól telt a születésnap, annyira boldog voltam. Aztán jön egy éles váltás, amikor a padlóra kerülök, csak a megoldás kering a fejemben, aggódás, idegeskedés, tehetetlenség. Mindig jön valami, amitől az embernek át kell konvertálnia magát teljesen: 180 fokos fordulatban. Nagyon el voltam keseredve. Sírógörcs és minden egyéb elkapott, de akarok tenni, akarok segíteni, emiatt konkrétan hétvégén úton voltam, egy cseppet sem tudtam pihenni. Annyira ki vagyok tényleg merülve, el is vagyok keseredve, de egy családtagomért vagyis bármelyikért megtenném ugyanezt, ha történne vele valami. Amikor kell a sarkamra állok, bármilyen fáradt és kimerült vagyok és teszem amit tennem kell. Akármikor, akárhol legyek. Ebben az esetben még az sem érdekelt, hogy 100-120 km-t kell utaznom, tettem, amit tennem kellett. 

A hetem hasonlóképpen fog telni, de nem bánom, tényleg boldogan segítek, ha nem lenne némi nehezítő körülmény egy-két esetben. Vagyis az egész esetben. Most már csak egy jó, kiadós alvásra vágyom, de a héten reggeles vagyok, emiatt 5kor már kelnem kell. Délután aludnék egy picit, de akkor éjjel nem tudok, úgyhogy egy mókuskerék a mostani állapotom. A márciusom is tiszta program lesz, de ami talán most megnyugvás és kis boldogság, hogy 11-én végre Enrique Iglesias koncerten találom magam.. :) Annyira hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt átélhetem, a legjobb barátnőmmel. Jajj, tényleg el sem tudjátok képzelni azt a boldogságot. 

A másik, ami eszembe jutott ezalatt a káoszos hét alatt és amíg a vonaton ültem, hogy mekkora szerencsém van a férjemmel. A támogatásával, az empatikusságával, a szeretetével, a szerelmével, hogy ennyire mellettem áll mindenben, hogy együtt sírt velem. Hálát adtam miatta is százszor, mert nélküle a mai napra egy lelki"rongy" lennék. 


Igyekszem most már pozitív bejegyzéssel érkezni, továbbá picit aktivizálni magam, de a hét még kaotikus lesz a számomra. 

Legyen szép hetetek, örüljetek mindennek, a hónak, a hidegnek, annak, hogy azok akiket szerettek veletek vannak, köreitekben. Legyen örömötök abban amitek van! :) 


Eszter


You May Also Like

2 megjegyzés

instagram